Legyen (R,+,\cdot ) tetszőleges gyűrű a szokásos jelölésekkel, valamint legyen a és b a gyűrű két tetszőleges eleme. Ha a\cdot b=0, de sem a\neq 0, sem pedig b\neq 0, akkor azt mondjuk, hogy a baloldali nullosztó, b pedig jobboldali nullosztó.

Másként fogalmazva egy a elemet akkor nevezünk baloldali nullosztónak, ha a\neq 0, és létezik olyan b\neq 0 elem, amelyre a\cdot b=0 teljesül. Megint másként fogalmazva egy b elemet akkor nevezünk jobboldali nullosztónak, ha b\neq 0, és létezik olyan a\neq 0 elem, amelyre a\cdot b=0 teljesül.

Az (R,+,\cdot ) gyűrűt nullosztómentes gyűrűnek hívjuk, ha nincs benne sem jobb-, sem pedig baloldali nullosztó. Másként fogalmazva egy nullosztómentes gyűrűben a\cdot b=0-ból következik, hogy a=0 vagy b=0.

A szakirodalomban sok helyen találkozhatunk még a zérusosztó, illetve a zérusosztómentes gyűrű kifejezésekkel is. Kontextustól függően mi is felváltva fogjuk használni ezeket a fogalmakat, ettől függetlenül ezek mind ugyanazt jelentik.