Először is megjegyezzük, hogy elegendő csak a baloldali disztributivitást bizonyítani tekintve, hogy a Peano-szorzás kommutatív – ahogy azt a 12.4. Tételben már bizonyítottuk.

Teljes indukciót alkalmazunk c-re vonatkozóan. Tegyük fel, hogy az állítás igaz valamilyen c=n természetes számra. Az tehát az indukciós feltétel, hogy a \cdot (b+n)=(a \cdot b) + (a \cdot n). Azt kell bizonyítanunk, hogy ebben az esetben c=s(n)-re is igaz lesz, azaz:

a \cdot (b+ \underbrace{s(n)}_{=c})=(a \cdot b) + (a \cdot \underbrace{s(n)}_{=c})

A 11.4. Definíció 2. pontja miatt:

a \cdot (b+ s(n))=a \cdot s(b+n) = \ldots

A 12.1. Definíció 2. pontja miatt:

\ldots =(a \cdot (b+n)) + a = \ldots

Az indukciós feltétel miatt:

\ldots =((a \cdot b)+(a \cdot n)) + a = \ldots

Az összeadás asszociativitása miatt (11.8. Tétel):

\ldots =(a \cdot b)+((a \cdot n) + a) = \ldots

Végül ismét a 12.1. Definíció 2. pontja miatt:

\ldots =(a \cdot b)+(a \cdot s(n))

Vagyis azt kaptuk, hogy valóban a \cdot (b+ \underbrace{s(n)}_{=c})=(a \cdot b) + (a \cdot \underbrace{s(n)}_{=c}).

Felállítottuk tehát a dominósort, és beláttuk, hogy bármely dominó felborítása esetén a soron következő dominó is fel fog borulni. Most felborítjuk az első dominót, tehát igazoljuk, hogy az állítás igaz c=0 esetén, azaz:

a \cdot (b+ \underbrace{0}_{=c})=(a \cdot b) + (a \cdot \underbrace{0}_{=c})

A 11.4. Definíció 1. pontja miatt:

a \cdot (b+ 0)=a \cdot b = (a\cdot b) + 0 =\ldots

Végül a 12.1. Definíció 1. pontja miatt:

\ldots = (a\cdot b) + (a\cdot 0)

Borul tehát az első dominó, és vele együtt a teljes dominósor, azaz minden a, b és c számra igaz, hogy a\cdot (b+c)=(a\cdot b) + (a\cdot c).