Legyenek , és egy integritástartomány valamely elemei, amelyekre teljesül az alábbi: Ekkor ha és közül valamelyik egység, akkor a másik -nak asszociáltja. Fordítva: ha és közül valamelyik -nak asszociáltja, akkor a másik egység.
Tetszőleges kommutatív gyűrű esetén igazak az alábbiak: A gyűrű minden eleme és az ellentettje egymás asszociáltjai. Azaz minden elemre fennáll az reláció. Ha fennáll az asszociáció, akkor fennállnak az , valamint asszociációk is. A nullelemnek …
Egy kommutatív és egységelemes gyűrűben két elem akkor és csak akkor asszociáltjai egymásnak, ha egymás osztói. Azaz valamely és elemek között akkor és csak akkor teljesül az asszociáció, ha fennállnak az és oszthatóságok. Amennyiben a …
Egy kommutatív és nullosztómentes gyűrűben akkor és csak akkor létezik egység, ha létezik egységelem. Amennyiben a gyűrű csak kommutatív, de nem feltétlenül nullosztómentes, úgy csak annyit tudunk mondani, hogy ha létezik egységelem, akkor létezik egység …
Legyen egy tetszőleges kommutatív gyűrű. Ekkor igazak az alábbiak: Ha a gyűrű egységelemes, akkor minden elem osztója önmagának. Ha a gyűrű nullosztómentes, és létezik olyan elem, amely osztója önmagának, akkor a gyűrű egységelemes. Tetszőleges -ra …
Legyen egy tetszőleges kommutatív gyűrű. Ekkor a szerinti asszociáltság egy ekvivalenciareláció a gyűrű alaphalmazán. Más szavakkal tetszőleges , és elemekre teljesülnek az alábbiak: (reflexivitás). Ha , akkor (szimmetria). Ha és , akkor (tranzitivitás).
Egy kommutatív gyűrű valamely elemét prímtulajdonságú elemnek (vagy egyszerűen csak prímnek) nevezzük, ha nem a nullelem, nem egység, és csak úgy lehet osztója két gyűrűelem szorzatának, ha legalább az egyik tényezőnek osztója. Azaz ha valamely …
Legyen egy tetszőleges integritástartomány. Azt mondjuk, hogy -ben érvényes a számelmélet alaptétele, ha minden nemnulla és nem egység eleme egyértelműen felbontható felbonthatatlan elemeinek szorzatára. Egy felbonthatatlan elem „felbontása” alatt önmagát, mint „egytényezős szorzatot” értjük. A …
Legyen egy tetszőleges kommutatív gyűrű. Ha valamely , és elemekre teljesül, akkor a szorzatot az elem felbontásának nevezzük. Azokat a felbontásokat, amelyekben és közül az egyik egység, a másik pedig asszociáltja, triviális felbontásoknak nevezzük. Ha …
Egy kommutatív gyűrű valamely és elemeire akkor mondjuk, hogy egymás asszociáltjai, ha pontosan ugyanazok a többszöröseik és az osztóik is. Pontosabban fogalmazva, ha tetszőleges gyűrűelem esetén akkor és csak akkor teljesül, amikor is teljesül, valamint …
Tegyük fel, hogy egy kommutatív gyűrű, valamint és a gyűrű két eleme. Amennyiben létezik olyan gyűrűelem, hogy , akkor azt mondjuk, hogy osztója -nek az gyűrűben. Ezzel egyenértékű megfogalmazások: osztható -val vagy többszöröse -nak. Az …
Legyen egy tetszőleges kommutatív gyűrű. Ha egy adott gyűrűelem esetén minden gyűrűelemre teljesül az oszthatósági reláció, akkor az elemet egységnek nevezzük.
Mit jelent a „nullosztómentesség” és az „integritástartomány” fogalma? Hogyan terjesszük ki a „kisebb-nagyobb” fogalmát a negatív számok körére is, és miért fontos ez a kriptográfiai eljárások szempontjából? Milyen absztrakt algebrai megfontolások állnak ennek hátterében, és mit jelent ez általános gyűrűk esetén?
A 1. pontjából azonnal következik, hogy ha egy gyűrűelem pozitív egy rendezésre nézve, akkor az ellentettje negatív, illetve visszafelé: ha egy gyűrűelem negatív egy rendezésre nézve, akkor az ellentettje pozitív. Igaz továbbá az is, hogy …
Jelöljük a pozitivitástartomány által meghatározott relációt a szimbólummal. Mivel ez ismét egy „akkor és csak akkor” típusú állítás, ezért ezúttal is mindkét irányú következtetést bizonyítani kell. Nézzük meg először, hogy mi következik -re vonatkozóan abból, …
Tegyük fel, hogy létezik olyan gyűrű, amelyben . Mivel neutrális elem a szorzásra nézve, ezért tetszőleges elemre igaz az alábbi: Ez viszont a 1. állítása miatt -val egyenlő. Ez azt jelentené, hogy egy ilyen gyűrűnek …
Igazoljuk először az 1. állítást. Mivel a gyűrű nulleleme, ezért a 2. gyűrűaxióma miatt , és így a disztributivitási szabály miatt: Mindkét oldalhoz hozzáadva ellentettjét (amely ugye a 3. gyűrűaxióma miatt létezik) a tétel 1. …
A ban az egész számok halmazát 3 részre osztottuk: pozitív egész számok, negatív egész számok és a egész szám. A pozitív egész számok halmazát jelöljük a továbbiakban -vel, a negatív egész számok halmazát pedig -vel. …
Nézzük először a könnyebbik irányt. Azt kell belátnunk, hogy ha valamilyen részhalmazhoz létezik olyan részbenrendezés, amelynek épp a pozitivitástartománya, és kielégíti a szerinti rendezési axiómákat, akkor zárt az összeadásra és a szorzásra, valamint nem tartalmazza …