Legyenek és tetszőleges csoportok, pedig egy csoporthomomorfizmus e két csoport között. Ekkor tetszőleges esetén és – amennyiben persze létezik az teljes inverz kép (lásd a utáni megjegyzést). Szavakkal: minden részcsoportjának szerinti teljes inverz képe – …
Legyenek és tetszőleges csoportok, pedig egy csoporthomomorfizmus e két csoport között. Ekkor tetszőleges esetén , azaz minden részcsoportjának szerinti képe részcsoport -ban.
Legyenek és tetszőleges csoportok, valamint tegyük fel, hogy adva van egy csoporthomomorfizmus. Ekkor , azaz a -ből képzett magja szerinti faktorcsoport izomorf képével.
Legyen adva egy csoport és annak egy részhalmaza. Az részhalmaz akkor és csak akkor magja egy valamilyen -ből kiinduló csoporthomomorfizmusnak, ha normálosztó -ben.
Legyen egy tetszőleges csoport, és tegyük fel, hogy normálosztó -ben. Jelöljük -nel azt a halmazt, amelynek elemei a ben definiált szerinti baloldali mellékosztályok. Vezessük be ezek között az alábbi műveletet: Ha és két baloldali mellékosztály, …
Legyen tetszőleges csoport, pedig normálosztó -ben. Tegyük fel továbbá, hogy a csoport valamilyen és valamint és elemeire teljesülnek az alábbiak: Az elem ugyanabban az szerinti baloldali mellékosztályban van, mint az elem. A elem ugyanabban az …
Legyen adva egy és egy csoport, valamint egy közöttük lévő csoporthomomorfizmus. Ekkor igazak az alábbiak: Ha rendre és jelöli a és csoportok egységelemét, akkor . Ha a kitevő az inverzképzést jelöli a megfelelő csoportban, akkor …
Legyen tetszőleges csoport, pedig valamilyen részcsoport -ben. Amennyiben -ben létezik olyan elem, hogy az egyelemű halmaz generálja -t – azaz –, akkor azt mondjuk, hogy ciklikus részcsoport -ben, amelynek generátoreleme (vagy primitív eleme) . Amennyiben …
Legyen adva egy csoport, valamint egy részcsoport -ben. Tegyük fel továbbá, hogy az részcsoport szerinti bal- és jobboldali mellékosztályok megegyeznek, azaz minden esetén teljesül az alábbi: Ekkor azt mondjuk, hogy az részcsoport normálosztó -ben. Ezt …
Legyenek és tetszőleges halmazok, továbbá tegyük fel, hogy értelmezve van egy függvény, amely tehát az halmaz minden eleméhez hozzárendel egy elemet a halmazból. Legyen adott egy halmaz. Ekkor -nek azt a – szerinti értelemben vett …
Legyenek és tetszőleges csoportok, valamint legyen adva közöttük egy csoporthomomorfizmus. Ekkor az csoporthomomorfizmus magjának nevezzük azon -beli elemek halmazát, melyeknek szerinti képe a csoport egységeleme. Az magját – az angol „kernel” szóból eredeztetve – így …
Tegyük fel, hogy adva van egy és egy csoport. Ekkor egy függvényt csoporthomomorfizmusnak nevezünk, amennyiben tetszőleges -beli és elemekre teljesül az alábbi művelettartó tulajdonság: Amennyiben minden eleme legalább egy -beli elemhez hozzá van rendelve, akkor …
Tekintsük az alábbi lineáris kongruenciát: Ennek a lineáris kongruenciának a értelmében akkor és csak akkor létezik megoldása, ha teljesül az oszthatóság. Minthogy az egész szám a gyűrű egységeleme, így ez az oszthatóság akkor és csak …
Legyen tetszőleges pozitív, pedig egy tetszőleges egész szám. Tegyük fel, hogy létezik olyan pozitív kitevő, amelyre teljesül az alábbi kongruencia: Ekkor relatív prím -hez.
A ben igazoltuk, hogy a szimbólummal jelölt tartalmazási reláció egy részbenrendezés bármilyen halmazrendszer elemei között, azaz reflexív, antiszimmetrikus és tranzitív. Továbbá azt is igazoltuk, hogy a szigorú tartalmazási reláció ezek közül csak a tranzitivitást teljesíti. …
Mi az oka annak, hogy a Miller-Rabin-prímtesztre nézve egyáltalán nem léteznek univerzális álprímek? Milyen fegyverek állnak Alice és Bob rendelkezésére egy ilyen jellegű kérdés megválaszolásához? Mik azok a csoportok és mivel foglalkozik a csoportelmélet? Mit állít a Lagrange-tétel, és mi köze a Miller-Rabin-prímteszthez?
A tétel bizonyításában végességére pusztán azért volt szükség, mert ebből következett, hogy minden elem rendje szintén véges – ami ugye a bizonyítás kulcsa volt. Azonban visszafelé ez nem feltétlenül van így. Azaz abból, hogy minden …
A utáni megjegyzésben megemlítettük, hogy egy csoportnak egy részcsoportja szerinti bal- illetve jobboldali mellékosztályai általában nem azonos halmazok. Azaz ha a csoport egy eleme, akkor általában . Azonban a Lagrange-tételből azonnal következik, hogy véges csoport …
A figyelmes Olvasó észreveheti, hogy ez a bizonyítás szinte szó szerint megegyezik a bizonyításával. A különbség pusztán annyi, hogy abban a tételben a csoport szerepét az ott szereplő gyűrű additív csoportja, míg a részcsoport szerepét …